2007. október 30., kedd: a Fidelitas pásztói csoportjának sajtótájékoztatóján, Gömbicz Nándor csoportelnök által elmondottak szó szerinti leirata:
Szeretettel és tisztelettel köszöntök mindenkit a Fidelitas pásztói szervezetének sajtótájékoztatóján. Köszönjük szépen, hogy elfogadták meghívásunkat.
A mai sajtótájékoztatót a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség által indított szociális népszavazás egyik témája, a tandíj kapcsán hívtuk össze.
Az idén kezdő elsősök azok, akiket a felsőoktatási intézményekben bevezetett tandíj már érinteni fog. A szocialista-szabad demokrata koalíció úgy vezette be a tandíjat, hogy a 2006-os országgyűlési választások kampánya alatt szinte már sértődötten tagadták ilyen irányú tervüket.
Annak ellenére, hogy ígéretet tettek arra, hogy nem lesz fizetős a felsőoktatás, képzési hozzájárulás álnéven az MSZP és SZDSZ képviselői mégis megszavazták a tandíjat tavaly nyáron, mely értelmében minden hallgató tandíjkötelezetté válik. Az alapképzésben évi átlagosan 105 ezer forintosos, a mesterképzésben pedig átlagosan évi 150 ezer forintosos tandíjat kell majd fizetni. A főiskolásokat, egyetemistákat sújtó intézkedéseket felhatalmazás nélkül, a választópolgárok, az érintettek átverésével hozták meg.
A tandíj súlyos következménye, hogy bevezetésével a kormány elzárja a főiskolákra, egyetemekre vezető utat a szegényebb családokból származó fiatalok előtt. A tandíj bevezetésével ugyanis, elsősorban a szülők pénztárcájának vastagságán, a családok anyagi helyzetén fog múlni a fiatalok tovább tanulásának lehetősége, hiszen a tandíjat nem az - általában jövedelem nélküli - fiatalok fogják fizetni, hanem szüleik, családjaik. A magyar családok vállára viszont már eddig is olyan súlyos terheket rakott az MSZP-SZDSZ koalíció, hogy ezt az újabb sarcot, a tandíjat, már csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem tudják kifizetni. Ráadásul a kormány más olyan intézkedéseket is hozott, amely tovább szűkítik a fiatalok lehetőségeit, ilyen például a megdrágult utazás és a megdrágult napi megélhetés által okozott pénzügyi problémák.
A tandíj hatása már jól látszik a felsőoktatási felvételi számok alakulásán: 2006-ban 132 ezren, idén pedig mindössze 108 ezren jelentkeztek felsőoktatási intézményekbe. 24 ezren, 24 ezer fiatal és családja gondolta úgy egy év alatt, hogy nem tudja finanszírozni a felsőoktatásban való részvételük költségeit. Tavaly, az államilag támogatott képzésbe 56 ezer fiatalt vettek fel, idén már csak 48 ezer középiskolás tudott bekerülni főiskolára, egyetemre, úgy, hogy az érettségizők száma eközben stagnál. Érthető a jelentkezők számának csökkenése, hiszen a magyarországi tandíj Európa egyik legdrágább tandíja, ami azt jelenti, hogy Magyarországon a legkisebb tandíj összege is magasabb annál, mint amennyit sok európai országban legmagasabb tandíjként kérnek el a hallgatóktól. Beszédes adatként emelném ki az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) 50 országra kiterjedő legújabb jelentését is, amelyből kiderül, hogy Magyarországon a legnehezebb azon családok helyzete, akik gyermeküket felsőoktatási intézménybe kívánják járatni. Lassan sajnos bebizonyosodik, hogy Magyarországon a gyerekvállalás a szegénység vállalását is jelenti és ez számunkra elfogadhatatlan és ezen változtatni kell.
Sajnos a magyar középosztály egyre inkább felszámolódni látszik és az adóterhek növelése, valamint a felsőfokú tanulmányok megszerzésének megnehezítése a magyar társadalom kettészakadásához vezethet. Lesznek szegények, akiknek nagyon lesz a felemelkedés és lesznek gazdagok akik még gazdagabbak lesznek. Meglehetősen igazságtalan az a mai magyar rendszer, amely sok adót von el, és emellett még megfizetteti az oktatást, egészségügyet és egyéb szolgáltatásokat. Összehasonlításképpen említeném például az elsősorban nyugat- és észak Európában honos rendszert, ami sok adót von el, hogy az így befolyó összegekből színvonalas, zömében ingyenes szolgáltatásokat – oktatás, egészségügy, családtámogatás, stb. – nyújtson. Ezt nevezzük a gondoskodó állam modelljének. Másik példa az öngondoskodásra ösztönző modell, amely például az Egyesült Államokban is létezik. Itt viszonylag kevés adót szednek, de ugyanakkor fizetni kell a különböző szolgáltatásokért. Látjuk tehát, hogy Magyarországon e két rendszer rendkívül igazságtalan keveréke van jelen és ez nagyban megnehezíti, többek között a már tandíjjal is megsarcolt fiatalok felsőoktatási tanulmányainak finanszírozását.
A Fidelitas pásztói szervezetének álláspontja egyértelmű: a tandíj rendkívül igazságtalan és elfogadhatatlan! Szerencsére azonban létezik megoldás: egy sikeres népszavazással eltörölhető a tandíj! Ezért a Fidelitas pásztói csoportja arra kér mindenkit, hogy ha eljön az idő, akkor a vizitdíj, a kórházi napidíj eltörlése mellett szavazzon a tandíj ellen is.
Széchenyi István mondása még ma is igaz: „A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma.”